ἀγγεῖον
Griego antiguo[editar]
ἀγγεῖον | |
clásico (AFI) | [aŋ.ɡêː.on] |
koiné inicial (AFI) | [aŋˈɡi.on] |
koiné final (AFI) | [aɲˈɟi.on] |
bizantino (AFI) | [aɲˈɟi.on] |
transliteraciones | angeĩon, aggeĩon |
variantes | ἀγγήιον1 |
Etimología[editar]
Diminutivo de ἄγγος (ángos), "cofre" o "caja"
Sustantivo neutro[editar]
Singular | Plural | |||
---|---|---|---|---|
Nominativo | τό | ἀγγεῖον | τά | ἀγγεῖα |
Vocativo | ἀγγεῖον | ἀγγεῖα | ||
Acusativo | τό | ἀγγεῖον | τά | ἀγγεῖα |
Genitivo | τοῦ | ἀγγεῖου | τῶν | ἀγγειῶν |
Dativo | τῷ | ἀγγεῖῳ | τοῖς | ἀγγεῖοις |
Referencias y notas[editar]
- ↑ jónico